A KUTATÓKÖZPONT
Az Agrártudományi Kutatóközpont az ELKH kutatóhálózatában különleges helyet foglal el azzal, hogy a gyakorlati megvalósításokat is magába foglaló alap-, módszertani és alkalmazott komplex kutatásokat végez. Tevékenységének eredményei ennek megfelelően két fő formában jelennek meg: egyrészt tudományos publikációkban, másrészt a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható államilag minősített növényfajtákban, illetve szabadalmakban. Az ELKH kutatóintézetei körében a szabadalmaztatott kutatási eredmények száma évről évre az elsők között van. Hivatásunknak érezzük, hogy az elnyert MTA Kiválósági Intézet megtisztelő cím hírnevéhez méltó magas színvonalú tudományos tevékenységet ne csak a szűk szakmai közösség felé kommunikáljuk, hanem a nagyközönséget is tájékoztassuk mind küldetésünkről, mind eredményeinkről. Ezáltal reményeink szerint munkánk társadalmi elismertsége növekszik, amely a fiatal kutatói utánpótlást is biztosíthatja. Ez irányú törekvéseink egyik fő eszköze a 2019 tavaszán átadott Agroverzum Tudományos Élményközpont, mely 2019-ben a „Fejér Megye 7 Csodája” közönségszavazáson első helyen végzett.
KOMPLEXITÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS, VERSENYKÉPESSÉG ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
Dr. Vida Gyula főigazgatóval beszélgettünk az Agrártudományi Kutatóközpont jelenéről és jövőjéről. Az Agrártudományi Kutatóközpont munkáját bemutató sorozatunk első részében Dr. Vida Gyulát, az ATK nemrégiben kinevezett főigazgatóját kérdeztük arról, hogy vezetőként hogyan értékeli az intézmény szakmai munkáját, milyen célkitűzései vannak, milyen jövőképet lát maga előtt és mi motiválja új pozíciójában? A főigazgató már a beszélgetés elején hangsúlyozta, hogy az Agrártudományi Kutatóközpont: „egy olyan intézmény, ahol komplex agrárkutatásokat végzünk, az alapkutatástól a piacképes termékek előállításáig”. A szakmai munka, erős hagyományokra építve három tudományos intézetben – Mezőgazdasági Intézet, a Növényvédelmi Intézet és a Talajtani Intézet – folyik. Tovább a teljes interjúra
HAGYOMÁNYOK, SZOLGÁLAT, ALAPKUTATÁSTÓL A NEMESÍTÉSIG
Dr. Veisz Ottó, akadémikus igazgatóval beszélgettünk az ATK Mezőgazdasági Intézetéről Az Agrártudományi Kutatóközpont munkáját bemutató sorozatunk második részében Dr. Veisz Ottó akadémikust, az ATK Mezőgazdasági Intézet igazgatóját kérdeztük arról, hogy mi az az öt legfontosabb dolog, amit feltétlenül tudnunk kell az intézetről, milyen jövőt lát és személyesen mire büszke az intézményében? A Mezőgazdasági Intézet története, tudományos öröksége erős alapokat teremtett. Az 1949-ben létrehozott intézet „első nagy eredménye – 1953-ban Pap Endre révén ¬– a hibridkukorica nemesítése volt, mely a világon az USA mögött, Martonvásáron sikerült először”. ”. Ennek köszönhetően hat éven belül a magyar mezőgazdaság átállt a hibridkukorica termesztésére és rövid időn belül a terméseredmények megduplázódtak” – indította a beszélgetést Veisz Ottó.Tovább a teljes interjúra
HAGYOMÁNYOK, LENDÜLET és NYITOTTSÁG, TUDOMÁNYMENEDZSMENT
Dr. Kontschán Jenő igazgatóval beszélgettünk az ATK Növényvédelmi Intézetéről Az Agrártudományi Kutatóközpont munkáját bemutató sorozatunk harmadik részében Dr. Kontschán Jenőt, az ATK Növényvédelmi Intézet igazgatóját is arról kérdeztük, hogy mi az az öt legfontosabb dolog, amit feltétlenül tudnunk kell az intézetről, milyen jövőt lát és személyesen mire büszke az intézményében.? „Minden vezető büszke a tradíciókra. A Növényvédelmi Intézet 140 éves, nagy hagyományokkal rendelkező, de a hagyományokra építkezve dinamikus, fiatalos kutatóintézet” – kezdi lendületesen a felsorolást Kontschán Jenő igazgató. Az alapkutatás mellett gyakorlati irányú feladataik is vannak. Ennek kézzelfogható eredménye a növényi kártevők elleni biológiai védekezésre, Tóth Miklós irányításával kifejlesztett CSALOMON® csapdacsalád. Tovább a teljes interjúra