„A világban sok olyan intézmény van, ahol sokrétű a kutatás, de kevés van, ahol ennyire szervesen kapcsolódnak a területek egymáshoz. Különlegesnek tekinthető ezért az ATK.” Kiemelte: „az Agrártudományi Kutatóközpontnak stratégiai szerepe van. Hosszútávú érdek, hogy az agrárkutatások hatékonyan működjenek.” Hiszen az intézményben keletkező tudományos eredményeknek népgazdasági jelentősége is van. Ha csak egyetlen példát emelünk ki: „a hazai búza vetésterület egyharmadán martonvásári búzát vetnek, termesztenek, a kukorica hibridek forgalmazásában a negyedik helyet foglaljuk el.” Az említett eredmény jól tükrözi azt a komplex kutatási szisztémát, amely „egymásra épülő folyamatok finom szövedékét alkotja: alapkutatások, (genetikai, genomikai, sejtbiológiai, molekuláris biológiai kutatások, növényélettani stb.), alkalmazott kutatások és piacképes termékek létrehozása, amelyek kalászos gabonafajták és kukorica hibridek nemesítését jelentik.”
Az ATK az ELKH kutatóhálózatának része, amely stabil anyagi hátteret biztosít a szakmai munkához. A Kutatóközpont kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere perspektivikus, jó lehetőséget teremt az együttműködésre. A jelenleg is futó hazai és EU-s pályázatok révén további erőforrások állnak rendelkezésre. Az utóbbi évek infrastrukturális fejlesztései révén a Kutatóközpont korszerű, a világszínvonalnak megfelelő műszerekhez, eszközökhöz jutott hozzá, amelyekkel még hatékonyabbá és „versenyképesebbé” válhat a kutatómunka. „A magasan képzett munkaerő és az utánpótlás biztosítása ma még megoldott, az intézetek korfái ideálisak” – tette hozzá.
A főigazgató meglátása szerint a hasonló hazai és külföldi kutatóintézetek között nagy a verseny. „Kemény munkára van szükség annak érdekében, hogy egyre inkább versenyképes, nemcsak a partnerek, hanem a kutatók számára is vonzó intézmény legyen az Agrártudományi Kutatóközpont” – foglalta össze jövőképét. Fontos, hogy minél több, kiváló színvonalú publikáció szülessen és hogy „jó lapokban, jó helyeken jelenjenek meg a cikkek, tanulmányok”, hiszen a kutatóközösség és a piaci szereplők, partnerek számára így válik „láthatóvá” az intézmény. A társadalom számára megfelelő kommunikációval, közérthető módon kell bemutatni, hogy milyen jelentős tudományos és társadalmi-gazdasági szerepe van az ATK-nak. Vezetőként legfontosabb feladatának tekinti a megfelelő háttér biztosítását a szakmai munkához. Fontosnak tartja, hogy erősítse az ATK intézetei közötti, együttműködésen alapuló kutatómunkát. Célja, hogy egy „függetlenül működő, biztos anyagi háttérrel rendelkező, a szürkeállományt hatékonyan használó intézmény” vezetője legyen. Szükségesnek véli: „a kutatók szemléletének gazdagítását, formálását, azt, hogy érezzék, amit ők alkotnak, mások számára is hasznos lehet”. Fontos, hogy a kutató céljai között az alapkutatásból származó eredmények közzététele mellett – lehetőség szerint – a szabadalmaztatható tudományos eredmények létrehozása is szerepeljen.
A főigazgató meglátása szerint a hasonló hazai és külföldi kutatóintézetek között nagy a verseny. „Kemény munkára van szükség annak érdekében, hogy egyre inkább versenyképes, nemcsak a partnerek, hanem a kutatók számára is vonzó intézmény legyen az Agrártudományi Kutatóközpont” – foglalta össze jövőképét. Fontos, hogy minél több, kiváló színvonalú publikáció szülessen és hogy „jó lapokban, jó helyeken jelenjenek meg a cikkek, tanulmányok”, hiszen a kutatóközösség és a piaci szereplők, partnerek számára így válik „láthatóvá” az intézmény. A társadalom számára megfelelő kommunikációval, közérthető módon kell bemutatni, hogy milyen jelentős tudományos és társadalmi-gazdasági szerepe van az ATK-nak. Vezetőként legfontosabb feladatának tekinti a megfelelő háttér biztosítását a szakmai munkához. Fontosnak tartja, hogy erősítse az ATK intézetei közötti, együttműködésen alapuló kutatómunkát. Célja, hogy egy „függetlenül működő, biztos anyagi háttérrel rendelkező, a szürkeállományt hatékonyan használó intézmény” vezetője legyen. Szükségesnek véli: „a kutatók szemléletének gazdagítását, formálását, azt, hogy érezzék, amit ők alkotnak, mások számára is hasznos lehet”. Fontos, hogy a kutató céljai között az alapkutatásból származó eredmények közzététele mellett – lehetőség szerint – a szabadalmaztatható tudományos eredmények létrehozása is szerepeljen.
Végül egy személyes vallomás: „Egy vezetőnek sok mindenről le kell mondani, és a kinevezésem óta jelentősen megváltozott az életem. A Mezőgazdasági Intézetben 1989 óta dolgozom és elmondhatom, hogy az elmúlt 33 évben hihetetlen fejlődésen ment keresztül az intézmény. Nagyon szeretem a kutatói munkát, a kutatói létet, mert változatos és izgalmas. Megtanított a kitartásra, hogy miként kell az információkat felhasználni a döntésekhez, és persze megtanított a kudarctűrésre is, hiszen – ahogyan azt volt tanítómesterem, Dr. Szunics László mondta – a növénynemesítő a munkája során túlnyomórészt selejtet állít elő, és ezt a terhet el kell tudni viselni. Ugyanakkor a fennmaradó rész, amiből az új növényfajták születnek, mindenért kárpótol.”
„Hogy mi motivál? Egy kutatási ökoszisztéma hatékony működtetése izgalmas feladat, óriási kihívás. Az intézetek hagyományai, a meglévő potenciál és a munkatársak bizalma pedig megadja az erőt ennek a feladatnak az elvégzéséhez.”