HOGYAN KEZDŐDÖTT
B eethoven nevét és művészetét Martonvásáron az 1700-as évek közepén megtelepedő német származású Brunszvik-család tagjai korán megismerték. Ifjabb Brunszvik Antal gróf felesége, báró Seeberg Anna már 1795-ben előfizetője volt a fiatal komponista három zongoratriójának (Op.1). Személyes ismeretségük 1799 májusában kezdődött. Seeberg Anna két idősebb lányával, a 24 éves Terézzel és a 21 éves Jozefinnel Bécsbe utazott, hogy a lányok zongoraleckéket vegyenek és persze, megfelelő férjet találjanak. Felkeresték Beethovent és megnyerték őt arra, hogy a lányoknak zongoraórákat adjon. A mester 16 napig foglalkozott velük, és búcsúzóul a „Rád gondolok” című vers kottáját jegyezte be a két Brunszvik-grófnő emlékkönyvébe.
ÖRÖK BARÁTSÁG
B eethoven a lányok révén ismerkedett meg Ferenccel, a testvérükkel, aki később barátja és mecénása lett. Az ő közbenjárására érkezett a mester Budára, hogy az Alexandra Pavlovna tiszteletére rendezett várszínházi koncerten Punto kürtművésszel együtt fellépjen. Ekkor járt először Martonvásáron is. Később 1806 augusztusában Martonvásáron fejezte az Op. 57 Appassionatát, s azt Ferencnek ajánlotta, de neki dedikálta 1809-ben az Op. 77 zongorafantáziát is. Brunszvik Ferencnek a színházi körökkel jó kapcsolatai voltak, ezért valószínű ő járt közben Beethovennél, hogy vállalja el Kotzebue két alkalmi darabjának az István király, avagy a magyarok első jótevője és az Athén romjai című művek megzenésítését, melyeket Beethoven a magyaroknak ajánlott. 1812. február 9-én a pesti Német Színház felavatásán a két mű előadása kirobbanó sikert aratott. Kapcsolatuk a mester haláláig csaknem mindvégig bensőséges maradt.
A BRUNSZVIK-LÁNYOK
A legidősebb Brunszvik-lánnyal, Terézzel levelező viszonyban volt Beethoven. Igen nagyra becsülte műveltségét, finom lelkületét és a közért végzett áldozatos munkáját, amely többek között az első hazai „Angyalkertek” létesítésében, működtetésük anyagi hátterének biztosításában is megnyilvánult. Tisztelte Terézt mint remek zongoristát és mint olyat, aki Magyarországon az elsők között mutatta be műveit. Neki ajánlotta az Op. 78 Fisz-dúr szonátát. Jozefint kezdettől fogva megkülönböztetett figyelemmel vette körül a zeneszerző. De a fiatalabb Brunszvik-lány Joseph Deym gróffal 1800-ban házasságot kötött. Élete ettől kezdve döntően Bécsben zajlott, s szalonjukban gyakori vendég volt Beethoven. Jozefin 1804-ben négy gyermekkel megözvegyült. Csak 1810-ben kötött újabb házasságot az észt Stackelberg Kristóf báróval. Házasságuk híre Beethovent fájdalmasan érintette. Jozefin sorsa szomorúan alakult, bár újabb házasságából három leányuk született, de férje elhagyta és 42 éves korában idegláz következtében meghalt.A harmadik leány, Karolin szintén ismerte Beethovent, de nagyon fiatalon férjhez ment Teleki Imre grófhoz és életének további részét Hosszúfalván élte le. Elsőszülött lánya Blanka az első magyarországi leánynevelő intézet alapításával írta be nevét a kultúrtörténet „aranykönyvébe”. Az 1848–49-es Forradalom és Szabadságharc bukása után a bujdosók rejtegetése és „lázító iratok” kiadása miatt a császári udvar 10 év várfogságra ítélte. A kufsteini évek után a laibachi várbörtönbe kerül, ahonnan 1857-ben amnesztiával szabadul, Magyarországra már nem is tér haza, Párizsban halt meg, ott is van eltemetve.
Ugyan nem Brunszviknak hívták – olasz nevet viselt –, de anyja, Brunszvik Zsuzsanna révén mégis a család sarja volt az a Giulietta Guicciardi, kinek emlékét a cisz-moll (Op. 27 No. 2), ismertebb nevén „Holdfény szonáta” ajánlásával örökítette meg Beethoven.
Ugyan nem Brunszviknak hívták – olasz nevet viselt –, de anyja, Brunszvik Zsuzsanna révén mégis a család sarja volt az a Giulietta Guicciardi, kinek emlékét a cisz-moll (Op. 27 No. 2), ismertebb nevén „Holdfény szonáta” ajánlásával örökítette meg Beethoven.
AZ ÖRÖK SZERELEM
A Beethoven és Jozefin között kialakult forró vonzalom újra fellángolt, amikor 1804-ben meghalt Deym gróf. Beethoven 14 szerelemes levelet írt Jozefinnek, melyekre választ is kapott. Ez idő tájt lepte meg Jozefint az „An die Hoffnung (Op. 32)” című dallal. Több alkalommal személyesen is találkoztak és nem csak Bécsben. Házasságra azonban nem gondolhattak vagyoni és rangbeli különbségük miatt. Szakításuk 1807 végén vagy 1808 elején csendben, közös megegyezés alapján történt.A sok vitát kiváltó, Beethoven halála után egy rejtett fiókból előkerült címzés és dátumozás nélküli, három részből álló, a „Halhatatlan kedveshez” néven ismerté vált levél „címzettjében” nagy valószínűséggel Jozefint tisztelhetjük az utóbbi 30 év kutatásai alapján.