Új agrárbiotechnológiai kutatás indult a Nemzeti Laboratóriumok program keretében
2022. június 27-én hivatalosan is elindult az „Agrárbiotechnológia és precíziós nemesítés az élelmezésbiztonságért” Nemzeti Laboratórium (NL), amely a hazai agrárkutatás történetének egyik legjelentősebb összefogásával jött létre. A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében 4 évre összesen 2,431 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesül az Európai Uniótól, valamint a hazai költségvetésből. Az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Agrártudományi Kutatóközpont, az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (gödöllői Szent István, Kaposvári és Georgikon Campusokkal) és számos alvállalkozó ipari partner (főként KKV-k) alkotja az NL-konzorciumot. A résztvevő intézmények kutatói munkája, sok évtizedes szakmai tapasztalata és a rendelkezésre álló, egyedülálló infrastruktúra biztos alapokat teremt arra, hogy az agrárkutatás a mezőgazdaságban jelentkező komplex kihívásokra tudományosan megalapozott válaszokat adjon. A projekt az agrárökoszisztéma főbb elemeit, a mikroba-növény-állat kapcsolatrendszert foglalja magába, közös célként megjelölve a WHO „One Health-szemléletű” élelmiszerbiztonságot. Az NL aktívan részt vesz a nemzeti felsőoktatásban, a jövő tudósnemzedékének képzésében és a tudástranszferben. A kutatási célokat a környezet terhelése és a széndioxid kibocsátás növelése nélkül kívánja megvalósítani, összhangban a „Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiája (2021–2030)” tervben megfogalmazott prioritásokkal. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott területi kohézió és az EU szubszidiaritás elvét követve, a projekt a fővároson kívül az ország négy megyéjében kerül megvalósításra. A digitális átalakulás korszakában a tudás átadás, csere felértékelődő forrását a hálózatok képezik, melyre tekintettel a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával a nemzetgazdaság számára különösen perspektivikus területein olyan tudásközpontok, Nemzeti Laboratóriumok létrehozását és működtetését kívánja támogatni, amelyek az egyes szakterületek kiemelkedő tudományos csomópontjává válhatnak. A Nemzeti Laboratórium felfedező és kísérleti megközelítésű kutatásoknak új, nemzetközi dimenzióját nyitó, együttműködésen alapuló, intézményesülő, dinamikus színtér a kutatási eredmények társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosítására. A Nemzeti Laboratórium fő célkitűzései: - egy adott tématerület hazai szakmai műhelyeinek koncentrálása, - jelentős globális problémákra nemzetközi szinten választ adni képes kompetenciák fejlesztése, - kutatási eredmények társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosítása (tudástranszfer).
Elismerés az ATK-nak
A Magyar Tudományos Akadémia a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkájuk elismeréseként az MTA által Kiválónak Elismert Kutatóhely minősítést adományozta az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének, Növényvédelmi Intézetének és Talajtani Intézetének. Az erről szóló okleveleket a 2022. május 4-én adták át az Akadémia 195. Közgyűléséhez kapcsolódó ünnepi eseményen az MTA székházában. A díjátadó teljes terjedelmében itt megtekinthető meg.
Újabb pályázaton volt sikeres az ATK
A Tématerületi Kiválósági Program 2021 keretében 39 tudásközvetítő szervezet kapott támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból, mely 2025 végéig biztosít forrásokat az intézmények kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeihez. Az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete sikeresen pályázott a Nemzeti kutatások alprogram: Biztonságos társadalom és környezet tématerületre. Szakmai programjuk célja: A hazai és nemzetközi piacokon versenyképes, fenntartható növénytermesztést szolgáló, öko-stabil növényfajták és integrált termesztéstechnológiájuk fejlesztése. A stratégiai fontosságú célkitűzés megvalósítása különböző szakmai területek összefogásával történik, tekintve a téma összetettségét. A gyorsan változó környezeti feltételek, a társadalmi és gazdasági elvárások olyan kihívás elé állítják az agrártudományokat, melyek előtérbe helyezik az innovatív biotechnológiai módszerek fejlesztését és a tudományos eredmények közvetlen hasznosítási lehetőségeinek a feltárását. A pályázat alapkutatási programjának keretében adott környezeti viszonyok között termesztett kukorica- és kalászos gabona fajták tűrőképességének szaporodásbiológiai, élettani, biokémiai és molekuláris biológiai hátterét tárják fel. Erre az ismeretanyagra és a meglévő biológiai erőforrásokra is építve a szakmai program másik részében olyan kukoricahibridek és kalászos gabonafajták nemesítését célozzák meg, melyek képesek megfelelő termesztési eredményeket elérni a Kárpát-medence változatos agroökológiai viszonyai között. A pályázat egyben célul tűzte ki egy olyan szaktanácsadási rendszer kialakítását is, melynek keretében termesztéstechnológiai ajánlásokat megfogalmazva a gazdák munkáját tudják közvetlen módon segíteni.
Két elismerés az ATK-nak
A 29. Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága 2020-ban kiemelt elismerésben részesítette az Agrártudományi Kutatóközpont "Hazai és export célra nemesített, ökostabil, értékálló magyar kukoricahibridek" című pályázatát. Az ATK közreműködésével jött létre az AgroMo klíma-és környezetadaptív döntéstámogató rendszer is, amely szintén elismerésben részesült.