„A búzanemesítés területén is éles verseny folyt az Európai országokban nemesített fajták között, de a martonvásári búzák a 80’-as évektől kezdve az elsők között szerepeltek. A második világháború után a legtöbb búzafajta itt született.”

A martonvásári kiváló alkalmazkodóképességű fajták jelentős szerepet játszottak a hazai termesztésben, és az elmúlt 25 évben piacvezetők voltak és jelenleg is azok: „Magyarországon kb. 1 millió hektáron termesztenek búzát, melynek 30–50%-án az elmúlt két évtizedben martonvásári fajtákat vetettek” – emelte ki az igazgató. Ez annak is köszönhető, hogy az intézet mindig törekedett arra, hogy a mindenkori igényeknek megfelelő fajtákat állítson elő. A mai követelmények megkívánják a kiváló termőképesség mellett a jó malomipari minőségű és alkalmazkodó-képes fajták nemesítését.

„Különleges szerepünk van az agrárkutatásokban – folytatta a sort Veisz Ottó –, hisz a komoly mezőgazdasági alapkutatási munkára széleskörű gyakorlat-orientált kutatás épül, mely a két legfontosabb mezőgazdasági növény csoportra, a hibridkukoricára és a kalászos gabonára összpontosít: genetika, élettan, génmegőrzés, növénynemesítés, molekuláris technikák, termesztéstechnológia” alkotja a láncot. 1972-ben épült meg a mára már nemzetközi hírűvé vált Fitotron, ahol a klímakamrákban a külső környezeti körülményektől függetlenül képesek a kutatók az egyes növényfajok tulajdonságait vizsgálni. Ez nagyban segíti az alapkutatásokat, de a nemesítés korai fázisához is nyújt segítséget.

„A Mezőgazdasági Intézet nem egy nemesítő „ház”, hanem kutatóintézet. Nemesítés nincs alapkutatás nélkül” – hangsúlyozta az intézet vezetője. „Az alapkutatási eredmények beépülnek a gyakorlatorientált kutatásokba.” Vegyünk egy példát a 80-as–90-es évekből: „az alapkutatásokban kidolgozott molekuláris nemesítési technikákat átvette a nemesítés, és ma már rutinszerűen alkalmazza a módszert a gyakorlat, mint például a haploidok előállítása. Jelenleg pedig a génszerkesztési módszer technikai kidolgozása van folyamatban az alapkutatásban.”

Tovább sorolva az intézet sikereit, kiemelte, hogy a szakmai célok mindig is szorosan összefüggtek a környezeti kihívásokkal. A gyorsan változó környezeti feltételek, a társadalmi és gazdasági elvárások miatt folyamatosan szükség van új, innovatív biotechnológiai módszerek fejlesztésére és a tudományos eredmények közvetlen hasznosítási lehetőségeinek a feltárására. Veisz Ottó fontosnak tartotta elmondani, hogy: „A 2021. évi Tématerületi Kiválósági Program keretében az intézet közel 1,5 milliárd forint támogatást nyert nemzetközi piacokon is versenyképes ökostabil növényfajták és integrált, fenntartható termesztéstechnológiák kifejlesztésére.” Ez a szakmai program szinte teljes egészében lefedi az intézet alap- és alkalmazott kutatási területeit. A kutatók adott környezeti viszonyok között termesztett kukorica- és kalászos gabonafajták tűrőképességének szaporodásbiológiai, élettani, biokémiai és molekuláris biológiai hátterét vizsgálják. Majd olyan kukoricahibridek és kalászos gabonafajták nemesítését célozzák meg, amelyek a Kárpát-medence változatos agroökológiai viszonyai között is megfelelő termesztési eredményeket képesek biztosítani. A program további célja egy szaktanácsadási rendszer kialakítása, amelyben szakemberek termesztéstechnológiai ajánlásokkal közvetlen módon segíthetik a gazdák munkáját.

Amikor az intézet jövőjéről kérdeztünk, Veisz Ottó azzal kezdte, hogy az elmúlt évek több szervezeti változást is hoztak. 2020 szeptemberétől az ATK és annak tudományos intézetei az ELKH fenntartásába kerültek át az MTA-tól ami – meglátása szerint – „hasonlóan a korábbi fenntartóhoz, jó hátteret biztosít a kutatóintézet működéséhez”. Az intézet több lábon áll: a központi költségvetési támogatás mellett számos pályázat és a licenszdíjak biztosítják a működéshez szükséges forrásokat.

Optimista a jövőt illetően, mivel úgy véli, hogy „a magyar növénytermesztésnek – mint stratégiai fontosságú területnek – szüksége van önálló kutatóközpontra ahhoz, hogy versenyképes maradjon”. Véleménye szerint csak egy önálló, erős Agrártudományi Kutatóközpont nyújthat garanciát a hatékony kutatás-fejlesztési eredmények megszületésére. Ennek személyi és infrastrukturális feltételei adottak az ATK-hoz tartozó tudományos intézetekben, így az MGI-ben is. Legfontosabb szakmai céljai közül kiemelte az együttműködések kiterjesztését, a versenyképesség javítását, a publikációs tevékenység erősítését, az alap- és gyakorlati kutatás összehangolását, valamint az infrastrukturális fejlesztés szükségességét.