Az intézet élen jár a talaj átfogó, rendszerszemléletű kutatásában. A munkatársak megfelelően képzett, elhivatott kutatók, akik képesek olyan interdiszciplináris, kooperatív tudományos projektek végrehajtására, amelyek különböző nézőpontból közelítik meg a tudományos problémákat, mégis egységben jelenítik meg az eredményeket. Az igazgató szerint a TAKI talán legfontosabb értéke az a kutatóközösség, amely hatékonyan képes együtt gondolkodni.
„A talajtan sokat változott az utóbbi évtizedekben” – folytatta a beszélgetést az igazgató. Előtérbe kerültek a környezeti szempontok, a mezőgazdasági folyamatok talajra és azon keresztül a környezetre gyakorolt hatásai. „Ha pl. a víz, a levegő rossz minőségű, azonnal észrevesszük, ha a talaj romlik, azt csak sokára és lehet, hogy akkor már késő, ezért kiemelt szerepe, fontossága van a talajok vizsgálatának” – idézte elődjének szavait Pásztor László. A változás nemcsak a szemléletben látható, de a kutatás módszereit tekintve is, ilyen például „az adatgyűjtés, a megfigyelési módszerek automatizálása, az adatok digitalizálása, az összefüggések térbeli vizsgálata, a rendszer modellezés”. Szavaiból kiderül, hogy a TAKI küldetésének tekinti a talajvédelem fontosságának tudatosítását, a szemléletformálást és a talajvédelem alkalmazását a gyakorlatban. Kiemelte, hogy tudományos eredményeik hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés környezeti folyamatokba való illesztéséhez, melynek célja, hogy a lehető legkisebb környezeti terhelés mellett megfelelő mennyiségű termést tudjanak betakarítani a mezőgazdaságban. „Hangsúlyos kutatási területünk a növény–talaj–víz rendszer vizsgálata, különösen a mezőgazdasági területeken, és a gazdálkodás okozta környezeti terhelés (pl. a műtrágyahasználat hatásai, a talajművelés nyomán a talaj vízmegtartó képességének változása) tanulmányozása” – magyarázza az igazgató. „A talajhasználat következményekkel jár, melyben közös a felelősségünk!” – figyelmeztet bennünket is, amivel nemcsak a gazdáknak, hanem az egész társadalomnak tisztában kell lennie. Az intézetnek már most is fontos szerepe van a tudásmegosztásban.
A jövőt tekintve az igazgató elsődleges célul jelölte meg az alapkutatás erősítését és a gyakorlatorientált projektek tudományos eredményeinek a publikálását. Ezzel biztosítható az intézeti és az egyéni kutatói célok összehangolása. Nagyon fontos, hogy a kutató tudományos előre lépése előtt ne legyen akadály sem szakmai, sem pedig anyagi értelemben. A TAKI-ban megvan az a szakmai háttér, amely biztosítja a talajtan sokféleségének a megjelenítését az alapkutatásokban. „A talaj-környezet interakciók és a felszíni folyamatok komplex leírásával kell foglalkozni, lefedve a talaj-levegő-növény-víz rendszert” – fejtette ki az elképzeléseit Pásztor László. A talajtakaróra vonatkozó információkat tudományos alapossággal és rendszerességgel gyűjtő, kezelő, illetve értékelő és többek közt térképi formában szolgáltató speciális, kormányzati háttérintézmény híján, a TAKI egyedülálló helyzetben van. Így szinte természetes, hogy az intézetnek olyan együttműködésen alapuló, gyakorlati célokat megvalósító projektekben is részt kell vennie, amelyek az agrárium, a környezetvédelem, a természetvédelem, illetve a területi tervezés feladatait érintik.
Nemcsak a külső partnerekkel való jó együttműködést tartja fontosnak, hanem –a tudományos probléma összetettségéből következően – az intézeten belüli csapatmunkát is. „Fontos odafigyelni vezetőként, hogy ne egyszemélyes csoportként dolgozzanak a kutatók, hanem osztályok közti együttműködésekre is alkalmas és nyitott kutatócsoporti felépítésben. A közösen létrehozott eredményeket pedig közösen tegyék közzé. ”Annak érdekében, hogy megfelelő módon képviseljék a munkatársak az intézetben folyó sokféle tevékenységet, sokrétű szervezeti kommunikációra van szükség. Úgy véli, hogy egymás munkájának megismerése, az eredmények közös megvitatása a közös cél elérésének az alapja, ami erősíti az összetartozást.
Pásztor László már több mint három évtizede dolgozik az intézetben. Ez idő alatt sokat változott a TAKI. A tudományág összetettsége szükségszerűen megjelenik szervezeti szinten is. Az évek során az egymásra épülő, összehangolt kutatói munka egy jól működő hálózattá fejlődött az intézeten belül, amelynek megőrzését és fejlesztését tekinti legfontosabb feladatának. Érezhető szeretettel és büszkén beszélt arról, hogy mennyire „sokszínű, multi- és interdiszciplináris az intézet. Hazai és nemzetközi szinten is szükség van a munkánkra, ismerik a TAKI-nevét. A TAKI neve jól csengő brand a tudományos és a gyakorlati életben egyaránt ”.